Egy hálózat részei vagyunk!

Pár évvel ezelőtt kicsit megmosolyogtam magamban az előadót, amikor szent hittel a szemében magyarázta nekünk, hogy ma már mindenki — még helyi fűszeres is — a világpiacon versenyez. Aztán amikor a piacon nézelődve automatikusan a közeli bevásárlóközpontban kapható termékekkel és árakkal hasonlítottam össze a látottakat, megértettem, hogy igaza van. Lebomlottak a határok, sok új bevásárlóközpont épült, éppen annyira vannak tőlem, mint a helyi piac. A gyümölcsárus nénikének bizony a multikkal kell versenyeznie pénzemért.

Az informatikában, sőt az informatikai üzemeltetésben sincs ez  másként.  A dolgozónak biztosított személyi munkaállomásnak használhatóságban, felhasználói élményben az otthoni a szórakoztató elektronikai  eszközökkel kell versenyre kelnie.  Ma már a dolgozó zsebében néha nagyobb teljesítményű eszköz lapul, mint amit a munkához biztosítunk.  Otthon ráadásul már lassan a mosógép is az internetre van kötve. Nem csak a munkaállomásnak, de a személyenkénti internetelérésnek is meg van az “elvárt” sebessége, az elektronikus levelezésnek, a szövegszerkesztésnek és az összes személyi szolgáltatásnak megvan az “elvárt” minősége.

Tehát nekem mint informatikusnak versenyeznem kell a nemzetközi internet szolgáltatókkal, a PC ipar, a mobil informatikai eszközgyártók és az  internetes szolgáltatók termékeinek/szolgáltatásainak legjavával.

“A német külügyminisztérium váratlanul úgy döntött, visszaforgatja az idő kerekét és a dolgozók asztali gépeire telepített Linux helyett mégis inkább Windowst telepít – írja a szabad szoftverekkel kapcsolatos hírekre koncentráló német The H Open magazin.”

A HWSW cikkét olvasva azt hiszem nem meglepő a minisztérium döntése. Szerintem itt a fogyasztói társadalom maga alá temette a költséghatékony, de poroszosan puritán gondolkodást. Nem a szabadszoftverek buktak meg, hanem a szűklátókörű informatikai üzemeltetés. Hasonló történt amikor a PC-k elsöpörték a 60-as 70-es évek nagyszámítógépes kultúráját. Hasonlót láttam egy nagy multinál, ahol a költséghatékonyság és az egységesség okán ragaszkodni próbáltak a win98-hoz a munkaállomásokon és a  notebookokon még akkor is, amikor már csak XP-vel tudták megvenni az új gépeket.

A német külügyminisztérium esetében nyilvánvalóan komoly vezetői támogatás állt az informatika mögött. A fogyasztói társadalomban szocializálódott dolgozók/felhasználók növekvő elégedetlenségét azonban ez sem tudta megfékezni.

Bár a szabadszoftverek lehetővé teszik, hogy egy egy intézmény akár maga vegye gondjaiba a teljes szoftverkörnyezet karbantartását, fejlesztését, ez nem jelenti azt, hogy erre a világ tekintettel lesz!

2 hozzászólás a(z) “Egy hálózat részei vagyunk!” bejegyzéshez

  1. Csak azt magyarázd meg nekem, hogy a Win-7/MS Office/Explorer/Outlook mennyiben ad nagyobb felhasználói élményt, hogyan hoz növekvő elégedettséget vagy miben javítja, növeli a gép sebességét mondjuk egy Ubuntu Linux 11.04/LibreOffice/Firefox/Thunderbird rendszerrel szemben. Alighanem a nyájjal tartást barátságos és büdös melege ebben a legnagyobb elégedettség generáló faktor. Egyetlen rendelet elég lenne és minden előnye elveszne a Microsoftnak: ha kötelező lenne szabványos, nyílt formátumokat használni az irodai dokumentumokban. Ma már csak az tartja életben az elsőnek leírt kombinációt, hogy – szokás szerint – a dokumentum formátumait állandóan változtatja, nem teszi nyilvánossá és hiába próbálod reverse engineeringgel visszafejteni, holnap már megint valamit változtat. Általános irodai környezetben semmiféle olyan technikai előnye nincs a Microsoftnak, amire valóban szükség lenne. Ez egyáltalán nem az az előrelépési lehetőség, ami a buta nagygépes terminál és az egyre okosodó PC között feszült régen. (ja, kérlek ne hivatkozz az xml-re, aminek 1300 oldalas meg nem oldott hibalistája van, az nem egy használható szabványos formátum – viszont a LibreOffice formátuma tényleg szabványos, azt kellene elfogadtatni a Microsoft-tal is, de persze hiába mondja, a valóságban rendkívül gyengén kezeli azt, olyan formázást produkálva, mintha degenerált lett volna a dokumentum készítője)

  2. Talán az FSF képviselője nyilatkozta, hogy ha nem frissíti valaki a rendszerét az nem a rendszer hibája. Ezt gondolom pontosan én is. Ha egy — amúgy általam is preferált — Linux /Openoffice/Firefox/Thunderbird… környezetet nem frissítenénk, hanem kb. 2003-as szinten használnánk, hidd el nem lenne nagy öröm benne. Ráadásul minden újabb eszközhöz illesztgetni kell.

    Azt gondolom, hogy a szabadszoftverek, a szabadszoftveres gondolkodás legfontosabb eleme a kooperáció. Egy informatikai csapat ne vállaljon fel egyedül mindent, mert nem fog sikerülni. Itt pont ebben látom a problémát, hogy a csapat, mert lehetőséget ad rá a GPL saját maga akart mindent megoldani. Ez nem megy.

    A formátum kérdésekben természetesen igazad van. Jó lenne kötelezővé tenni az ODF használatát legalább állami szinten.

    A “buta nagygépes terminál” engem lenyűgözött. Az az intelligencia, ami a nagygépes fordítóprogramokban meg volt, soha sem lesz meg PC-s oldalon. Amikor prog-matra jártam még pont olyan évfolyamban tanultam, hogy az egyik félévben “nagygépen” a másikban már PC-n programoztunk. A különbség leírhatatlan volt. (IMHO a “nagygép” javára:)

Hozzászólások lezárva.