OpenSuse Community

Mindig elfelejtem ezért most ide is felírom :
Az OpenSUSE Community címe: http://opensuse-community.org
Ezen belül a Restricted formats kezelése: http://opensuse-community.org/Restricted_Formats

openSUSE for MSI Wind :)

Kicsit izgultam pár hete, amikor befészkeltem magam a kellemes MSI Wind U100-ba. Az előre telepített WinXP-t gyorsan legyalultam. Elolvastam több leírást és nem tűnt fáklyás menetnek a linux telepítés. A wifi, a web kamera mind, mind problémás. Nem is beszélve az állítólagos wind felhasználókról akik visszavitték a boltba a windjüket, mert nem ment nekik a zsinór nélküli kapcsolat linux alatt.

Engem keményebb fából faragtak, de el kell ismerjem, hogy első körben én is elbuktam. Bár felkúszott a openSUSE 11 de a wifi kártyát csak az ndiswrapper-rel sikerült életre lehelnem, a web kamerát meg feladtam, mert nem boldogultam vele egy órán át. Az X beállításokkal is küszködtem. Végül visszatértem a stabil 10.3-ra. Nem okozott nagy boldogságot de legalább működött. A NetworkManager kifejezetten idegesített. Már majdnem meggyőztem magam, hogy a gép hw hibás.

Ma kipróbáltam a 11.1-et. Simán települt, minden hw elemet felismert és kezel. Van natív wifi, web kamera támogatás stb. Király! Köszönöm, nektek is Boldog Újévet!

Hol vannak a jó magyar szakemberek?

Érdekes kérdés. Több blog bejegyzést olvastam ma végig. Miért van ilyen kevés, európai szinten észlelhető szoftver?,   a jó programozó hiánya és végül ahol a témát elkezdtem : szakemberek hiánya. Összegezve a képet elmondhatjuk, hogy a legendásan húzó iparágnak tervezett magyar informatika utánpótlási, illetve kitörési nehézségekkel küzd. A cégek nehezen találnak megfelelő fejlesztőt. Nincs, illetve nagyon kevés olyan “szabad” informatikust találni, aki tényleg rendelkezik készség szintű ismeretekkel a nélkülözhetetlen technológiákban, mind szoftver fejlesztő, mind platform fejlesztő területen. A magyar vállalkozások nem tudnak, nem akarnak kitörni a magyar “piac” (pocsolya) keretei közül. Nem képesek európai szinten dolgozni, gondolkozni, fejlődni.

Fordulópont

Többszöri nekirugaszkodásra olvastam el pár hónapja Malcolm Gladwell, Fordulópont (Tipping point) című — ahogy a szerző nevezi — intellektuális kalandregényét (?). Meg kell mondjam nehezen ment. Nem szeretem az áltudományos, ködös, bonyolult és hosszadalmas fejtegetéseket. De maga az alapgondolat, hogy életünkben sok minden társadalmi járványokkal magyarázható megtetszett. “Fordulópont ez az a különös pillanat, amikor egy ötlet, trend, vagy viselkedés hirtelen elszabadul, és járványszerűen, megállíthatatlanul terjedni kezd. Pontosan úgy, ahogy egy influenzás ember képes járványt kirobbantani, egy kicsiny, ám precízen kiszámított mozdulat is képes divatossá, népszerűvé tenni termékeket vagy tevékenységeket. De vajon mitől van éppen ott egy-egy fordulópont, ahol van: mitől válik egy jelenség éppen az adott ponton tömegmozgalommá, miért éppen azon a ponton lesz egy viselkedésformából trend vagy egy viseletből mindenkire átragadó divatőrület?”

Moduláris megközelítésben

Az IBM bejelentette az IBM Lotus Symphony Version 1.0-át. Letölthető, szabadon használható és ha szükséges világméretű támogatás rendelhető hozzá. Teljesen korrekt gondoltam elsőre. A CIO.com cikkét olvasgatva azonban elbizonytalanodtam, hogy mi is történik, illetve jó e ez így, ahogy történik.

Lotus Symphony is based on the Open Office code (version 1.1), and indeed IBM is now part of the OpenOffice foundation, but according to Adams, IBM takes a modular approach to implementing new versions of OpenOffice. “We may update Symphony in parts where it makes sense to do so, and in order to be more agile.”

Lehet, hogy az IBM így akarja megkülönböztetni a saját oo.org-ját a többiekétől, de én azt hiszem az IBM forkolt egyet az OO.org 1.1 verziójából. A Lotus Symphony hamarosan önálló életet fog élni. Nem hiszem, hogy ez a moduláris felfogás mást jelentene. Azokat a fejlesztéseket (modulokat) amik gyorsítanak, vagy hasznosnak ítéltetnek átveszik, a többit nem. Hogy, hogyan lehet összehegeszteni egy oo.org 2.4-es kiadásban szereplő megoldást (modult) az oo.org 1.1-el azt nem tudom, de hogy egyre nehezebb lesz — az idő múltával — az biztos. Kérdéses még az IBM saját fejlesztéseinek sorsa. Be illetve vissza kerülnek-e ezek az OO.org fejlesztésbe? Ha igen melyik verzióba?

A logika szerintem inkább a unix variánsok kialakulását idézi, mint a szabadszoftveres kooperációs megközelítést.

Being open about standards

A hányattatott sorsú, jelenleg is fellebezés alatt álló, ISO/IEC DIS 29500 Information technology — Office Open XML file formats, szabvány április másodikai bejelnetése óta csend van. Folyamatosan vártam a kommenteket, de egy-két iso-t kritizáló íráson kívül nem olvastam semmit. Vártam volna a “a szakma” fellélegzését, a várva várt siker ünneplését, de semmi. Se pro se kontra. Vártam a frissen megnyílt szakmai jövő képet, a hivatalos bejelentéseket, de semmi. Mintha nem történt volna semmi.

Az első komoly — szerintem ide vágó — vélemény az Európai Bizottság versenypolitikai biztosától Neelie Kroes-tól származik. Az OpenForum Europe rendezvényen, Brüsszelben 2008 június 10-én tartott előadást Being open about standards címmel. Javaslom mindenkinek, hogy olvassa és javaslom minden orgánumnak, hogy tudósítson róla!

Demat PC

Furcsa érzés kerített hatalmába pár hete. Egy éve elsősorban SunRay vékonyklienst használok a munkahelyemen. Zajmentes környezet, szerver teljesítmény az asztalomon, a hálózat minden eleme könnyedén a rendelkezésemre áll, ha mennem kell valahova csak kihúzom a smart kártyámat és mehetek is nyugodtam (még a képernyővédővel sem kell törődnöm). Roppant kellemes érzés. Aztán elmentem pár nap szabadságra és a munkatársaim szóltak, hogy amíg nem vagyok, megbeszélést tartanak a szobámban és a számítógépemre is szükség van. Nem tiltakoztam hiszen így logikus, csak az zavart, hogy amikor én nem vagyok ott, a gépemben turkálnak. Turkálnak? Igen, és? Meglepő, hogy ez a rossz beidegződés még nálam is működik, hiszen hol van már az én PC-m?

OpenSolaris és a Linux

Nyíltforráskódú SystemV UNIX. OpenSolaris! Haló emberek! Szabadon. Letölthetően, CD-n megrendelhetően. Olvasgatom a kereskedelmi OpenSolaris bejelentést kommmentáló postokat és nem értem.
“Sun finally pushed out its Project Indiana yesterday, in the form of a packaged version of OpenSolaris that looks quite a lot like a Linux distro — minus, of course, the kernel that gives Linux its name. On the one hand, I’m pleased to see any FOSS project moving forward. On the other hand, I’m wondering what problems Sun can solve with OpenSolaris that it can’t solve by participating in the Linux community?”(Joe Brockmeier)

A munka ünnepén

A munka ünnepén, ma reggel a tévében szakszervezeti vezetők beszélgettek az ünnepről, az elmúlt évek leépítéseiről, a foglalkoztatottság alacsony szintjéről. Annak ellenére, hogy én is szervezett dolgozó vagyok — talán a nőnapi virágok vagy a lustaságom akadályozza meg, hogy kilépjek, túllépjek zsenge ifjú korom botlásán –, nem szeretem a szakszervezeteket és főleg nem szeretem a sztár szakszervezeti vezetőket. Ma reggel amikor a kiszervezésekről beszélgettek azt hiszem eltalálták a lényeget.

Az outsourcing a munkaszervezés egy eszköze. Nem ettől fog jól működni egy szervezet, egy hivatal.

Hogyan lesz az ördögből angyal?

Könnyedén. Sajnos az emberi memória kicsi, emlékezetünk rövid. Ha jön valaki — aki amúgy a tipikus távolról jött ember — az azt mond amit akar, vagy amire megkérik. Ha a messziről jött, kellő kitartással mond és mond és mond valamit, azt előbb vagy utóbb már mind elhisszük, elfogadjuk és csak erre fogunk emlékezni.
Elég tehát ha az ördögöt egy messziről jött “szakértő” elkezdi angyalbőrbe bújtatni és egy idő után már fel se fogjuk ismerni benne az ördögöt.

Véleletlenül bukkantam a JogiFórum.hu friss kiemelt hírére a “A szabad felhasználású programok helyzete” című írásra. Érdeklődve kezdtem az olvasásába. Szeretem, ha jogászok “szakmai” szemüveget húznak és elemzik a nyílt forráskódú licenceket, a szabadszoftverek jogi helyzetét.